A magas vérnyomás oka a betegség által. Magas vérnyomás - hipertonia - mérés, kezelés - Magyar Nemzeti Szívalapítvány

Magas vérnyomás (hypertonia) tünetei, okai, kezelése

stroke magas vérnyomás 3 fokú kockázat

Bezárás Magasvérnyomás-betegség A magas vérnyomás vagy más néven hipertónia jellemzően a fejlett társadalmak népbetegsége.

Röviden a vérnyomásmérés során kapott értékről A vérnyomás értékét higanymilliméterben Hgmm adják meg és két számból tevődik össze. Az első szám azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódáskor kialakul a kar fő artériájában.

magas vérnyomás mennyi vizet lehet inni naponta

Ez az úgynevezett szisztolés vérnyomás. A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja. Ez a diasztolés vérnyomás. A magasvérnyomás-betegség okai A betegség esetén elsődleges és másodlagos hipertóniáról beszélünk. Elsődlegesnek akkor nevezzük, amikor a betegség önállóan lép fel és a magas vérnyomást kiváltó okot nem sikerül kimutatni, míg másodlagosról akkor, amikor a magas vérnyomás valamely más betegség tüneteként jelentkezik.

Az elsődleges hipertóniához számos tényező együttes hatása vezethet, azaz több rizikófaktorral kell számolni. A genetikai tényezőkön kívül meg kell említeni a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmódot, az életkort, a helytelen, különösen a magas sótartalmú étrendet, a dohányzást a nikotin érszűkítő hatása miatttúlzott alkohol- és kávéfogyasztást.

Másodlagos hipertóniánál pontosan megállapítható az alapbetegség, aminek megszüntetésével maga a hipertónia is megszűnik.

A kezelést ennek megfelelően az alapbetegség határozza meg. Számos kiváltó tényezővel kell számolni ebben az esetben is.

Ilyenek lehetnek a különböző, érrendszert érintő fejlődési rendellenességek, endokrinológiai kórképek pl.

  1. Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése - HáziPatika
  2. Egy ital magas vérnyomás ellen

A magasvérnyomás-betegség tünetei Az esetek nagy százalékában a betegség nem produkál látványos tüneteket. Ennek az az egyik oka, hogy a közhiedelem szerint a hipertóniának tulajdonított tünetek — többek között a szédülés, fejfájás, időnként vérző orr — ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, mint megfelelő értékű vérnyomás esetén. A gyakori tünetmentesség miatt általában csak egy hétköznapi rutin vizsgálat pl. Amikor tünetek jelennek meg, azok a betegség okozta szervkárosodásokra vezethetők vissza.

Az érrendszerben okozott problémákra utal például az orrvérzés, homályos látás vagy a mellkasi fájdalom. Tünetként jelentkezhet még a tarkótáji, spontán elmúló fejfájás, illetve a szédülés vagy a fáradékonyság. A szemfenéki elváltozások, vérzések, ödémák a koponyán belüli fokozódó nyomásra utalhatnak, de különösen veszélyes tünet a nyaki főverőér elzáródása vagy szűkülete.

A kezeletlen, hosszabb ideje fennálló hipertónia különböző helyeken produkálhat tüneteket, szövődményeket, attól függően, hogy mely szervben alakul ki érkárosodás.

A betegség miatt megsérült érfalban ugyanis finom lerakódások, vérrögök, vizenyők keletkezhetnek. Ennek megfelelően az agyban jelentősen megnöveli az agyi érkatasztrófák pl.

A szívbetegségek között említhető szívelégtelenség, szívizom-elhalás, szívinfarktus szintén a hipertónia egyik következménye lehet, ha kezeletlenül marad.

A vakság kialakulásának szintén előidézője lehet, mivel a retina ereinek összehúzódásához vezet, ami a verőerek elzáródásához vezethet. Az ilyenkor keletkező elváltozások szemfenék- tükrözéskor kerülhetnek felszínre.

a magas vérnyomás tünetei edzés közben

A vesét érintő renovaszkuláris eredetű másodlagos hipertónia is nagy veszélyekkel jár és sokféle problémát idézhet elő a szervezet más szerveiben is. Ebben az esetben a veseartéria szűkületéből adódóan a vese vérellátottsága nem lesz megfelelő mértékű.

A magas vérnyomás okai

Ennek hatására renin nevű hormon kezd termelődni, ami a test egészében érszűkítő hatást fejt ki, azaz vérnyomás-emelkedést okoz. A folyamat eredményeképpen a vesében fokozódik a nátrium visszaszívódása, amely a hipertónia fennmaradását eredményezi.

Sőt, az orvosok még ennél is alacsonyabb vérnyomás elérését és megtartását ajánlják a szív- és érszövődmények minél eredményesebb mérséklése érdekében, ha a magas vérnyomás mellett más kockázati tényezők is fennállnak.

Ebből adódóan más szerveknél is súlyos elváltozások léphetnek fel, többek között pangásos szívelégtelenség, stroke vagy veseelégtelenség. A magasvérnyomás-betegség diagnózisa A diagnosztizálásnak természetesen elengedhetetlen része a vérnyomásmérés, aminek azonban vannak bizonyos kritériumai.

Megbízható eredményt ugyanis csak a nyugalmi állapotban, normál hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább háromszori mérés adhat. Ezt követően kell tisztázni, hogy elsődleges vagy másodlagos aki hajlamos a magas vérnyomásra hipertóniáról van-e szó.

Magas vérnyomás

Ehhez elengedhetetlen ebben az esetben is a beteg kikérdezése az életmódjáról, illetve a betegségeiről. A vérnyomást befolyásoló betegségeknél pl. Az egyik leggyakoribb kiváltó ok, az érelmeszesedés kiderítésére a nyaki ultrahangos, úgynevezett Doppler-vizsgálatot alkalmazzák.

További vizsgálatok is indokolttá válhatnak a másodlagos hipertónia diagnózisának felállításához. Ezek között kell említeni az EKG-vizsgálatot, vér- és vizeletvizsgálatot, ezen belül kiemelten a vérben lévő LDL-koleszterin mértékét, szemfenékvizsgálatot, mellkasröntgent, továbbá hormonszintvizsgálatokat.

Az ilyen mértékű alapos kivizsgálás célja ebben az esetben is az, hogy pontosan feltárható legyenek a kiváltó okok és így kiválasztható legyen a megfelelő kezelési forma.

Gyakori betegség-e hypertonia?

A magasvérnyomás-betegség kezelése A kezelés célja, hogy a vérnyomás mértékét tartósan a betegség határértéke alá, normál tartományba csökkentse. Ez azért fontos, hogy érdemben csökkenjen annak a kockázata, hogy a hipertónia szövődményei kialakuljanak. A betegség elsődleges formája jellemzően nem gyógyítható, de életmódbeli változtatásokkal kiegészített gyógyszeres kezeléssel kontrollálható, a szövődmények kialakulása megelőzhető. Az életmódbeli változtatások alatt különösen az alábbiakat kell érteni: a dohányzásról való leszokás, elhízott beteg esetén testsúlycsökkentés, só- és zsírszegény, ugyanakkor rostban gazdag étrend kialakítása, napi alkoholfogyasztás ne haladja meg a napi 1 liter sört, 2 dl bort, valamint a 0,5 dl tömény szeszt, valamilyen rendszeres, legalább heti háromszori mozgásforma végzése.

A megfelelő gyógyszer kiválasztásánál a szakorvos több tényezőt is mérlegelve dönt, így válik egyénre szabottá a kezelés.

A vérnyomást negatívan befolyásoló tényezők

Figyelembe veszi a beteg életkorát, nemét, az esetleges kísérő betegségeket, a hipertónia súlyosságának mértékét, valamint a lehetséges mellékhatásokat. A gyógyszerek — típusuktól függően — hathatnak az érszűkítő hatással bíró hormon termelődésének megakadályozására, illetve az erek simaizomzatának elernyedése révén váltanak ki értágító, ezzel pedig vérnyomáscsökkentő hatást. A béta-blokkoló készítményeket jellemzően a szívet ért elváltozásokat pl.

Vízhatjó hatású gyógyszerek is alkalmazhatók abban az esetben, amikor a a magas vérnyomás átmenetileg használhatatlan vízleadó képességének növelésével várható a vérnyomás csökkenése. Másodlagos hipertóniánál értelemszerűen a kiváltó betegséget kell megszüntetni.

Vesebetegségnél, szűkült veseartériánál ez jelentheti ballonos katéter bevezetését és felfújását. Sebészeti beavatkozásra is szükség lehet, például a hipertóniát kiváltó daganatok jelenléte esetén.

A magas vérnyomás okai: ki lehet veszélyben?

A betegség megelőzése A megelőzés részletezésénél fontos megemlíteni, hogy a kockázati tényezők között vannak olyanok, amiken tudunk, és olyanok, amiken nem tudunk változtatni. Mindenképp szükséges ismernünk az életmódunktól független a magas vérnyomás oka a betegség által is, hiszen így tisztában leszünk vele, hogy megnövekedett kockázattal kell számolnunk, a megelőzésre pedig még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

mit jelent a magas vérnyomás szó

Az általunk nem befolyásolható tényezők az alábbiak. Rassz — Az afrikai származásúaknál a betegség kétszer nagyobb arányban fordul elő. Nem — Fiatal felnőtt férfiaknál gyakoribb a betegség, majd az arányok 55 és 65 év közötti korban kiegyenlítődnek, míg efölött a nőknél gyakoribb.

a magas vérnyomás gerincbetegséggel társulhat

Életkor — Gyermekkorban nagyon ritka, a betegség kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával nő. Genetikai hajlam — A betegség kockázata nagyobb, ha a családban már egy vagy több embert is érintett korábban. Kezelhető rizikófaktorok az alábbiak. Túlsúly — Mivel a vértérfogat a testsúly függvénye is, ezért jobban ki vannak téve a betegségnek azok, akik el vannak hízva.

Az elhízott cukorbetegek és magas koleszterinszinttel rendelkezők még nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Dohányzás — A nikotin érszűkítő, valamint a dohányfüstben lévő más vegyi anyagok érfalkárosító hatása miatt a dohányzás jelentős rizikófaktor. Túlzott alkoholfogyasztás — A fentebb ismertetett mértékletes alkoholfogyasztás kedvező a normál vérnyomás kialakulása szempontjából, mivel értágító, érelmeszesedést gátló, valamint vízhajtó hatású.

Az ezt meghaladó mennyiség a magas vérnyomás oka a betegség által májkárosító hatású, ami azzal is jár, hogy a vérnyomás szempontjából is káros LDL-koleszterin mértéke megnövekszik a vérben. Túlzott sófogyasztás — A túlzott nátriumbevitel eredményeképpen növekszik a vértérfogat, továbbá az adrenalinreceptorok érzékenysége is fokozódik, ami szintén vérnyomásnövelő hatást eredményez.

Alacsony káliumfogyasztás — A kálium nátriumkiszorító tulajdonsággal bír, így fogyasztása a sóval ellentétes hatást eredményez, hiánya vagy alacsony szintje pedig a magas vérnyomás kialakulásának esélyét növeli. Mozgásszegény életmód — A mozgás hiánya elhízáshoz vezethet, ami a fentebb említett okok miatti rizikófaktor.

Stressz — A stressz következtében megnövekszik az érszűkítő hatást eredményező adrenalin és noradrenalin szintje. Ennek következtében növekszik a vérnyomás és a szív terhelése is. További káros következmény még a stressz érelmeszesedést kiváltó hatása is.

Fontos információk